Mit bambusz?

Hát rolót.

Szeretünk sötétíteni. Ha szállást foglalunk valahol, kardinális kérdés, hogy van-e redőny…mert ha nincs, akkor kemény meló vár ránk este: jöhet a DIY redőny projekt, amivel az alábbi vonzó látvány érhető el tövid idő alatt:

bambusz1

Hozzávalók, elkészítés:
Szedd össze a nyaralóban fellelhető székpárnákat, párnákat és takarókat, és lehetőleg légmentesen gyömöszöld bele az ablakkeretbe. Ha valahol rést látsz – hogy ez kiderüljön, érdemes még világosban nekikezdeni -, tömködj oda egy-két bugyit, zoknit vagy pólót, szoros gombóccá tekerve, hogy minél kevesebbet engedjen majd át a reggeli napfényből. Ahogy telnek a napok, úgy lesz egyre tökéletesebb az eredmény, ha a szennyesből is dugdosol közé. Rutinosabbak előre készülhetnek: otthonról is vihetsz erre a célra pl polifoamot, vagy ami nekünk igazán bevált: pikniktakarót – ennek az alján ugyanis van egy nedvességzáró ezüst fólia réteg, ami a fényt is zárja (jött már fel fény alulról, mikor piknikeztél?). Jól jöhet még jó minőségű szikszalag, esetleg rajzszög. Ezek már jó ideje rajta vannak a “Vinni kell nyaralni” listámon.

Nem volt ez mindig így. De miután kb 11 évvel ezelőtt  bizonyítást nyert, hogy az elsőszülött lényegesen(!) tovább alszik teljes sötétségben, lépnünk kellett (egyébként BÁRMIT megtettünk volna, hogy aludjon). Addig csak sima bambusz rolónk volt a hálószobában, gyors megoldásként ennek a hátoldalára varrtam egy vastagabb fehér vásznat (amit előtte a megfelelő méretre vágtam és beszegtem), teljesen jól működött – de persze igazi sötétet nem csinált, úgyhogy kellettek a redőnyök. De ez a vásznas dolog már máshol is bizonyított:

Szeretem ezt a sima bambusz rolót. Nagyon hangulatos, csak az a baj vele, hogy ha este bent ég a villany, simán be lehet látni. És nem vagyok holland. Mikor ideköltöztünk, akkor ezt még komoly problémának éreztem – nem azt, hogy nem vagyok holland, hanem hogy nem voltak még elég magasak a ház körüli fák és bokrok, és annak ellenére, hogy a nadrágszíj telek legvégére épült a ház messze az utcától és a szomszédoktól, még a végén akár bárki is beláthat…úgyhogy kitaláltam, hogy átláthatatlanná teszem a konyha-étkező rolóit: akkor még éppen tulipán lázban égtem, szereztem egy pár méter tulipános anyagot, egy részéből terítő lett, másik részét felvágtam megfelelő méretre (kicsit hosszabbra hagyva, mint az ablak, és ablaknyi szélességűre), beszegtem, ráfektettem a földre terített rolóra, és egy hosszú fehér cérnát fűzve a tűbe nagy öltésekkel ráöltögettem az anyagot. Ezek a rolók úgy néznek ki, hogy a kereszt-rudacskák kb 8-10 centinként össze vannak erősítve hosszában fehér cérnával, egy ilyen fehér cérnasorhoz varrtam az anyagot kétoldalt, így sem elölről, sem hátulról nem is látszanak az öltések, és nem csúszik el az anyag. Csak ezt a képet találtam róla, hát nem mindig elé ült valaki? (itt nagyi és unoka teszik épp tönkre a rolós portrét. kb 8 évvel ezelőtt).

bambusz2

Ezzel a módszerrel bármilyen mintájú rolónk lehet, nem nagyszerű?
Aztán lecsengett a tulipános korszak, de pár évig nagyon szerettük. Pikk-pakk lefejtettem az anyagot, és töprengtem, hogy mit tegyek rá helyette. Nem a takarás miatt, mert már szerencsére eléggé elburjánzott a kert, hanem csak díszítésképpen – mert ugye nálunk minden fa, muszáj megtörni néha az egyeduralmát. Lehetne rá akár festeni is, mondjuk stencilezni, tök jól nézne… De most nem erről mutatok képet, hanem arról, hogy egy szép fehér csipke(?)terítőt öltögettem rá, és nagyon szeretem most így:

Tegyen mindenki belátása szerint. Vagy mindenki belátása ellen. Akárhogy is, de jó éjszakát!:)